Tisza-forrás avatás
A Fekete-Tisza újjáépített forrásának ünnepélyes avatására és átadására 2009. augusztus 28-án, pénteken közép-európai idő szerint 11 órakor került sor Kárpátalja megye, a Rahói járás politikai és társadalmi vezetői, az Ungvári Magyar Főkonzulátus és az ungvári diplomáciai testület képviselői, polgármesterek, valamint a helyi civil szervezetek vezetői jelenlétében.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hőstettet hajtottak végre a Fekete-Tisza forrásának újjáépítői 2009. nyarán a Keleti-Kárpátokban.
A forrás-specialista baranyaiak /Mecsek Egyesület/, a dr. Tóth Imre mozgósította szegediek, a táborállító ungvári egyetemisták, valamint a lépcsőt és lépcsőkorlátot kiépített szolnoki középiskolások.
Mi a közös bennük? A kalandvágy?
Mondhatjuk igen, ha kaland – nem is akármilyen – otthonainktól 500-600 kilométerre megszervezni, előkészíteni és megvalósítani a Fekete-Tisza forrásának megmentését.
A Tisza, a természet szeretete? Igen, a Tisza mindenütt szép, de a Kárpátokban, Máramarosban lenyűgöző, rabul ejtő csoda. Több mint 1.000 m magasságban, tábori körülmények között élni, dolgozni és alkotni? Olyat alkotni, amit megkövetel a Tisza, megkövetel a haza. Hol a haza? A Keleti-Kárpátokban? A Kárpát-medencében? Igen, ott is.
A Fekete-Tisza forrását dr. Tóth Imre nyugalmazott egyetemi földrajztanár (Szeged) kezdeményezésére 2009. júliusában építette újjá a szegedi Geo-Environ Környezetvédelmi Egyesület, a pécsi Mecsek Egyesület és a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület /Tokaj-Szolnok/.
Németországban, a Fekete-erdőben, Donaueschingenben, gyönyörű barokk környezetben várja látogatóit a Duna forrása. Valójában egy díszkút, amelyben a Dunát tápláló patakok egyesülnek.
A folyók forrásrégiója szent hely, különös megbecsülést élvező térség, a születés, az eredendő tisztaság, az érintetlenség jelképe. Nekünk, magyaroknak legszeretettebb folyónk a Tisza, amely 5 országot – Ukrajnát, Romániát, Szlovákiát, Magyarországot és Szerbiát – érintő nemzetközi folyó.
A Rahónál két (a Fehér- és a Fekete-) ágból egyesülő Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, mert az volt korábban közismert. A Tisza hagyományos forrásának tartott Fekete-Tisza eredete Ukrajnában a Keleti-Kárpátok erdőrengetegében, az ezer éves határ közelében, Kárpátalja megye Rahói járásában, Kőrösmezőtől 23 kilométerre 1.155 méter tengerszint feletti magasságban, rabul ejtő szépségű természeti környezetben található.
Az 1870-es években magyar természetbarátok építették ki kőfoglalatát, amely azt eltelt időben, különösen az utóbbi 3 évben erősen leromlott, megközelítése életveszélyessé vált.
A forrást védő, több mint 130 éve emelt kőfoglalat romlásáról tudósítanak első képeink, amelyek elárulják, hogy a Tisza forrása abban az állapotában nem töltötte be „hivatását”. Omlott és romlott, semmiképpen sem volt vonzó turista-csalogató látványosságnak nevezhető.
A Fekete-Tisza újjáépítését, teljes rehabilitációját dr. Tóth Imre nyugalmazott földrajztanár, a szegedi Geo-Environ Környezetvédelmi Egyesület elnöke kezdeményezte. Kezdeményezéséhez 2007. őszén csatlakozott a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület.
2008. május 2-án közösen látogattunk el a forráshoz Baumann Józseffel, a Mecsek Egyesület tapasztalt szakemberével, aki hamarosan elkészítette a forrás újjáépítésének tervét.
Hosszú és sokszor a legcsekélyebb reménnyel sem kecsegtető diplomáciai előkészítést követően 2009. tavaszán vált egyértelművé, hogy az ukrán hatóságok engedélyezik a munkát.
2009. kora tavaszán az Országos Erdészeti Egyesület jelezte, hogy tagjai be kívánnak kapcsolódni a feladat elvégzésébe, ennek jegyében május első napjaiban az Országos Erdészeti Egyesület vezetőségi tagjaival a helyszínre látogattunk, út közben több kárpátaljai erdőgazdaság vezetőjével is tárgyaltunk távlati célokról, többek között magyar-ukrán-szlovák erdészeti kommunikációs együttműködésről.
Időközben - sajnálatos szervezési nehézségek következtében - az Országos Erdészeti Egyesület jelezte: 2009-ben nem tud a munkában részt venni. A magyar erdészeket mégis volt, aki kemény kétkezi munkával a helyszínen képviselte: Puskás Lajos, a DALERD és Horváth Péter, a Mecsekerdő munkatársa.
A Fekete-Tisza forrásának újjáépítésének első ütemét 2009. július hónapban a szegedi Geo-Environ Környezetvédelmi Egyesület tagjai, a Mecsek Egyesület építőmesterei, valamint a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület szervezésében magyar középiskolások és ukrajnai egyetemisták végezték el több építőtábori turnusban, példás összefogással.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integráció szakos hallgatói alakították ki a táborhelyet és építették ki a tábort.
A kőfoglalat lebontását és teljes újjáépítését követően a Szolnoki Műszaki Szakközépiskola Építészeti és Környezetgazdálkodási Tagozatának diákjai két építész tanár irányításával alakították ki az Aklos-fennsíkra vezető lépcsőt és a helyszínen, az erdőben fellelhető anyagokból építettek ki 70 méternyi lépcsőkorlátot.
A forrástól az Aklos-fennsíkra vezető lépcső az új lépcsőkorláttal a Szolnoki Műszaki Szakközépiskola Építészeti és Környezetgazdálkodási Tagozata diákjainak keze munkáját dicséri, tanáraik, Líbor Attila és Szántó Péter irányításával és aktív közreműködésével.
A Tisza forrása védelmének újbóli kiépítése szimbolikus kisugárzású: ugyanilyen példás együttműködéssel érhetjük el természeti erőforrásaink védelmét, a Tisza vízgyűjtőjén élők társadalmi, gazdasági felzárkózását Európa fejlett régióihoz mind az öt országban.
A forrás újjáépítésének 2009. évi munkálatai az ismertetettekkel még nem fejeződtek be.
A Tisza forrásvidékére látogatók tájékoztatására többnyelvű tájékoztató táblákat rendeltünk meg és állítunk fel a járási székhely, Rahó főterétől kezdődően több helyszínen.
Megkezdjük a forrás mellett két esőbeálló elkészítését, amelyek korábban ott álltak, ma már nyomuk sincs. A Keleti-Kárpátokban, a több mint 1.000 méteres tengerszint fölötti magasságban rendkívül gyorsan változik az időjárás és a forrás megtekintésének élményét megzavarhatja egy hirtelen érkező felhőszakadás.
Ugyancsak a múlt ködébe vész az egykori Menedékház sorsa, amelynek ma már csak kő-alapja fedezhető fel a Tisza forrása közelében, a Keleti-Kárpátok gerincétől ölelt Aklos- fennsíkon.
Az eddigieknél is nagyobb kihívás a Menedékházra emlékeztető új Turista-ház felépítése, amelyhez az elő lépést a forrástól a fennsíkra vezető lépcső és lépcsőkorlát kiépítésével megtettük. Az új Turistaház jogi-adminisztratív és valóságos alapjainak lerakását a legközelebbi jövőben megkezdjük.
Nem kis büszkeséggel hallgattuk ukrán barátaink – egyszerű turisták, kőrösmezei és Fekete tiszai (Fekete-Tisza az első település a forrástól lefelé) emberek – elismerését a végzett munkáról.
Különösen annak ismeretében: nem hitték el, hogy odamennek a magyarok 500-600 km távolságból és nem a huculok földjét akarják „visszafoglalni”, nem turult kívánnak a forrás fölé emelni, hanem embert próbáló tábori körülmények között a Fekete-Tisza forrásának kőfoglalatát újjáépíteni, a forrás környékét rendezett, méltó állapotba hozni.
Ezek után bátran invitáljuk az érdeklődőket a Fekete-Tisza újjáépített forrásához!
A Tisza forrásának megtekintésére 2010-ben és a további években tanulmányutakat szervezünk és valósítunk meg a legváltozatosabb résztvevőkkel.
A forrás megmentése szisztematikusan szervezett nemzetközi együttműködést igényelt.
Eddigi támogatói között tudhattuk
Reparuk Évát, a Rahói Járási Állami Adminisztráció munkatársát,
Dr. Szatmári Sándor egyetemi tanárt,
a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetőjét,
a Magyarok Világszövetsége felhívására
Kurilla Zsoltot és Kurilla Grétát,
a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium /Budapest/ „Zöld forrását”,
a Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnokságát (Debrecen),
a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulását (Beregszász),
a Kárpátaljai Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Ungvár),
a Paksi Atomerőmű Zrt.-t,
a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot,
a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot,
a HERBIKŐ Kft.-t (Szolnok),
a VI-ZA Cseh-Ukrán Alapítványt (Munkács),
a Magyar Vöröskeresztet,
Tiszaújváros városát,
a Roden Mérnöki Irodát,
az ÖKO Zrt-t /Budapest/,
a Víziterv Environ Kft-t /Nyíregyháza/,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlését,
Csongrád Megye Közgyűlését,
Hajdú-Bihar Megye Közgyűlését,
Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlését,
a Magyar Fejlesztési Bankot,
a Husqvarna Magyarország Kft.-t.
A felsoroltak anyagi és természetbeli hozzájárulásukkal segítették az eddigi közös munkát.
Kérünk minden forráshoz látogatót, hogy élményeit ossza meg a közzel: honlapunkon folyamatosan tájékoztatni fogjuk a nagyérdeműt a forrás, a lépcső állapotáról, az Aklos- (ukránul: Okole) fennsíkon építendő turistaház előkészítő munkálatairól.
Várjuk a személyes élménybeszámolókat, lehetőleg fotóval, akár rövid videóval.
Tisza-mente 2009. augusztus
A Tisza nevében köszönettel:
Egri Sándor
elnök
Forrás:szolnok.hu
-kt-
A forrás-specialista baranyaiak /Mecsek Egyesület/, a dr. Tóth Imre mozgósította szegediek, a táborállító ungvári egyetemisták, valamint a lépcsőt és lépcsőkorlátot kiépített szolnoki középiskolások.
Mi a közös bennük? A kalandvágy?
Mondhatjuk igen, ha kaland – nem is akármilyen – otthonainktól 500-600 kilométerre megszervezni, előkészíteni és megvalósítani a Fekete-Tisza forrásának megmentését.
A Tisza, a természet szeretete? Igen, a Tisza mindenütt szép, de a Kárpátokban, Máramarosban lenyűgöző, rabul ejtő csoda. Több mint 1.000 m magasságban, tábori körülmények között élni, dolgozni és alkotni? Olyat alkotni, amit megkövetel a Tisza, megkövetel a haza. Hol a haza? A Keleti-Kárpátokban? A Kárpát-medencében? Igen, ott is.
A Fekete-Tisza forrását dr. Tóth Imre nyugalmazott egyetemi földrajztanár (Szeged) kezdeményezésére 2009. júliusában építette újjá a szegedi Geo-Environ Környezetvédelmi Egyesület, a pécsi Mecsek Egyesület és a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület /Tokaj-Szolnok/.
Németországban, a Fekete-erdőben, Donaueschingenben, gyönyörű barokk környezetben várja látogatóit a Duna forrása. Valójában egy díszkút, amelyben a Dunát tápláló patakok egyesülnek.
A folyók forrásrégiója szent hely, különös megbecsülést élvező térség, a születés, az eredendő tisztaság, az érintetlenség jelképe. Nekünk, magyaroknak legszeretettebb folyónk a Tisza, amely 5 országot – Ukrajnát, Romániát, Szlovákiát, Magyarországot és Szerbiát – érintő nemzetközi folyó.
A Rahónál két (a Fehér- és a Fekete-) ágból egyesülő Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, mert az volt korábban közismert. A Tisza hagyományos forrásának tartott Fekete-Tisza eredete Ukrajnában a Keleti-Kárpátok erdőrengetegében, az ezer éves határ közelében, Kárpátalja megye Rahói járásában, Kőrösmezőtől 23 kilométerre 1.155 méter tengerszint feletti magasságban, rabul ejtő szépségű természeti környezetben található.
Az 1870-es években magyar természetbarátok építették ki kőfoglalatát, amely azt eltelt időben, különösen az utóbbi 3 évben erősen leromlott, megközelítése életveszélyessé vált.
A forrást védő, több mint 130 éve emelt kőfoglalat romlásáról tudósítanak első képeink, amelyek elárulják, hogy a Tisza forrása abban az állapotában nem töltötte be „hivatását”. Omlott és romlott, semmiképpen sem volt vonzó turista-csalogató látványosságnak nevezhető.
A Fekete-Tisza újjáépítését, teljes rehabilitációját dr. Tóth Imre nyugalmazott földrajztanár, a szegedi Geo-Environ Környezetvédelmi Egyesület elnöke kezdeményezte. Kezdeményezéséhez 2007. őszén csatlakozott a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület.
2008. május 2-án közösen látogattunk el a forráshoz Baumann Józseffel, a Mecsek Egyesület tapasztalt szakemberével, aki hamarosan elkészítette a forrás újjáépítésének tervét.
Hosszú és sokszor a legcsekélyebb reménnyel sem kecsegtető diplomáciai előkészítést követően 2009. tavaszán vált egyértelművé, hogy az ukrán hatóságok engedélyezik a munkát.
2009. kora tavaszán az Országos Erdészeti Egyesület jelezte, hogy tagjai be kívánnak kapcsolódni a feladat elvégzésébe, ennek jegyében május első napjaiban az Országos Erdészeti Egyesület vezetőségi tagjaival a helyszínre látogattunk, út közben több kárpátaljai erdőgazdaság vezetőjével is tárgyaltunk távlati célokról, többek között magyar-ukrán-szlovák erdészeti kommunikációs együttműködésről.
Időközben - sajnálatos szervezési nehézségek következtében - az Országos Erdészeti Egyesület jelezte: 2009-ben nem tud a munkában részt venni. A magyar erdészeket mégis volt, aki kemény kétkezi munkával a helyszínen képviselte: Puskás Lajos, a DALERD és Horváth Péter, a Mecsekerdő munkatársa.
A Fekete-Tisza forrásának újjáépítésének első ütemét 2009. július hónapban a szegedi Geo-Environ Környezetvédelmi Egyesület tagjai, a Mecsek Egyesület építőmesterei, valamint a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület szervezésében magyar középiskolások és ukrajnai egyetemisták végezték el több építőtábori turnusban, példás összefogással.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integráció szakos hallgatói alakították ki a táborhelyet és építették ki a tábort.
A kőfoglalat lebontását és teljes újjáépítését követően a Szolnoki Műszaki Szakközépiskola Építészeti és Környezetgazdálkodási Tagozatának diákjai két építész tanár irányításával alakították ki az Aklos-fennsíkra vezető lépcsőt és a helyszínen, az erdőben fellelhető anyagokból építettek ki 70 méternyi lépcsőkorlátot.
A forrástól az Aklos-fennsíkra vezető lépcső az új lépcsőkorláttal a Szolnoki Műszaki Szakközépiskola Építészeti és Környezetgazdálkodási Tagozata diákjainak keze munkáját dicséri, tanáraik, Líbor Attila és Szántó Péter irányításával és aktív közreműködésével.
A Tisza forrása védelmének újbóli kiépítése szimbolikus kisugárzású: ugyanilyen példás együttműködéssel érhetjük el természeti erőforrásaink védelmét, a Tisza vízgyűjtőjén élők társadalmi, gazdasági felzárkózását Európa fejlett régióihoz mind az öt országban.
A forrás újjáépítésének 2009. évi munkálatai az ismertetettekkel még nem fejeződtek be.
A Tisza forrásvidékére látogatók tájékoztatására többnyelvű tájékoztató táblákat rendeltünk meg és állítunk fel a járási székhely, Rahó főterétől kezdődően több helyszínen.
Megkezdjük a forrás mellett két esőbeálló elkészítését, amelyek korábban ott álltak, ma már nyomuk sincs. A Keleti-Kárpátokban, a több mint 1.000 méteres tengerszint fölötti magasságban rendkívül gyorsan változik az időjárás és a forrás megtekintésének élményét megzavarhatja egy hirtelen érkező felhőszakadás.
Ugyancsak a múlt ködébe vész az egykori Menedékház sorsa, amelynek ma már csak kő-alapja fedezhető fel a Tisza forrása közelében, a Keleti-Kárpátok gerincétől ölelt Aklos- fennsíkon.
Az eddigieknél is nagyobb kihívás a Menedékházra emlékeztető új Turista-ház felépítése, amelyhez az elő lépést a forrástól a fennsíkra vezető lépcső és lépcsőkorlát kiépítésével megtettük. Az új Turistaház jogi-adminisztratív és valóságos alapjainak lerakását a legközelebbi jövőben megkezdjük.
Nem kis büszkeséggel hallgattuk ukrán barátaink – egyszerű turisták, kőrösmezei és Fekete tiszai (Fekete-Tisza az első település a forrástól lefelé) emberek – elismerését a végzett munkáról.
Különösen annak ismeretében: nem hitték el, hogy odamennek a magyarok 500-600 km távolságból és nem a huculok földjét akarják „visszafoglalni”, nem turult kívánnak a forrás fölé emelni, hanem embert próbáló tábori körülmények között a Fekete-Tisza forrásának kőfoglalatát újjáépíteni, a forrás környékét rendezett, méltó állapotba hozni.
Ezek után bátran invitáljuk az érdeklődőket a Fekete-Tisza újjáépített forrásához!
A Tisza forrásának megtekintésére 2010-ben és a további években tanulmányutakat szervezünk és valósítunk meg a legváltozatosabb résztvevőkkel.
A forrás megmentése szisztematikusan szervezett nemzetközi együttműködést igényelt.
Eddigi támogatói között tudhattuk
Reparuk Évát, a Rahói Járási Állami Adminisztráció munkatársát,
Dr. Szatmári Sándor egyetemi tanárt,
a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetőjét,
a Magyarok Világszövetsége felhívására
Kurilla Zsoltot és Kurilla Grétát,
a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium /Budapest/ „Zöld forrását”,
a Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnokságát (Debrecen),
a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulását (Beregszász),
a Kárpátaljai Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Ungvár),
a Paksi Atomerőmű Zrt.-t,
a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot,
a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot,
a HERBIKŐ Kft.-t (Szolnok),
a VI-ZA Cseh-Ukrán Alapítványt (Munkács),
a Magyar Vöröskeresztet,
Tiszaújváros városát,
a Roden Mérnöki Irodát,
az ÖKO Zrt-t /Budapest/,
a Víziterv Environ Kft-t /Nyíregyháza/,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlését,
Csongrád Megye Közgyűlését,
Hajdú-Bihar Megye Közgyűlését,
Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlését,
a Magyar Fejlesztési Bankot,
a Husqvarna Magyarország Kft.-t.
A felsoroltak anyagi és természetbeli hozzájárulásukkal segítették az eddigi közös munkát.
Kérünk minden forráshoz látogatót, hogy élményeit ossza meg a közzel: honlapunkon folyamatosan tájékoztatni fogjuk a nagyérdeműt a forrás, a lépcső állapotáról, az Aklos- (ukránul: Okole) fennsíkon építendő turistaház előkészítő munkálatairól.
Várjuk a személyes élménybeszámolókat, lehetőleg fotóval, akár rövid videóval.
Tisza-mente 2009. augusztus
A Tisza nevében köszönettel:
Egri Sándor
elnök
Forrás:szolnok.hu
-kt-