Sok kicsi sokra megy?
Kisvállalkozói "dömping" a szolnoki kistérségben.
A megyében működő vállalkozások egyharmada a megyeszékhely térségére koncentrálódik. A vállalkozások meghatározó jelentőségű többsége azonban kevesebb mint tíz főt foglalkoztat.
Szolnokon és a vonzáskörzetébe tartozó öt településen - Rákóczifalván, Rákócziújfaluban, Szajolban, Tószegen és Zagyvarékason - az ezer lakosra számított vállalkozásszám másfélszerese a megyei átlagnak. A településegyüttesből természetesen kiemelkedik Szolnok, ahol minden tizedik lakosra jut egy vállalkozás. Ám az öt községben is meghaladja a megyei átlagot a lélekszámhoz viszonyítva a vállalkozói kedv. A kistérségben a megyei átlagot meghaladóan nő a vállalkozások száma is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 25 százalékkal több vállalkozás volt található az év elején, mint 1996-ban.
Lényeges eltérés tapasztalható a megye egészétől a vállalkozásokat gazdasági ágankét vizsgálva is. A Szolnoki kistérségben fele akkora részarányt képviselnek a mezőgazdasági vállalkozások, mint a megye egészében, és az iparban, építőiparban tevékenykedő cégek száma is elmarad a megyei átlagtól. Kiugróan magas viszont a szolgáltatásban részt vevő vállalkozások aránya. Míg a megyében a vállalkozások háromnegyede, addig Szolnokon és vonzáskörzetében a nyolctizede tartozik ebbe a nemzetgazdasági ágazatba. Mindez azt jelzi, hogy a piacgazdaság kiépülésével együtt járó gazdasági szolgáltatások fejlődése gyorsabb volt, mint más településeken.
A térség vállalkozásainak meghatározó jelentőségű többsége, 96 százaléka, kisvállalkozás, mely kevesebb, mint tíz embert alkalmaz. Nagyvállalkozás - 250 főnél többet alkalmazó cég - székhelye csupán tizennyolcnak található a megyeszékhelyen.
Külföldi befektetőt a kistérségben szinte csak Szolnok vonzott. A megyében külföldi tőke részvételével működő 246 vállalkozás közül 105 tevékenykedett a településegyüttesben, amelyek közül 92 a megyeszékhelyen. A megyébe befektetett 85 milliárd forintot meghaladó külföldi tőke negyede a megyeszékhelyen összpontosult.
(Új Néplap)
Szolnokon és a vonzáskörzetébe tartozó öt településen - Rákóczifalván, Rákócziújfaluban, Szajolban, Tószegen és Zagyvarékason - az ezer lakosra számított vállalkozásszám másfélszerese a megyei átlagnak. A településegyüttesből természetesen kiemelkedik Szolnok, ahol minden tizedik lakosra jut egy vállalkozás. Ám az öt községben is meghaladja a megyei átlagot a lélekszámhoz viszonyítva a vállalkozói kedv. A kistérségben a megyei átlagot meghaladóan nő a vállalkozások száma is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 25 százalékkal több vállalkozás volt található az év elején, mint 1996-ban.
Lényeges eltérés tapasztalható a megye egészétől a vállalkozásokat gazdasági ágankét vizsgálva is. A Szolnoki kistérségben fele akkora részarányt képviselnek a mezőgazdasági vállalkozások, mint a megye egészében, és az iparban, építőiparban tevékenykedő cégek száma is elmarad a megyei átlagtól. Kiugróan magas viszont a szolgáltatásban részt vevő vállalkozások aránya. Míg a megyében a vállalkozások háromnegyede, addig Szolnokon és vonzáskörzetében a nyolctizede tartozik ebbe a nemzetgazdasági ágazatba. Mindez azt jelzi, hogy a piacgazdaság kiépülésével együtt járó gazdasági szolgáltatások fejlődése gyorsabb volt, mint más településeken.
A térség vállalkozásainak meghatározó jelentőségű többsége, 96 százaléka, kisvállalkozás, mely kevesebb, mint tíz embert alkalmaz. Nagyvállalkozás - 250 főnél többet alkalmazó cég - székhelye csupán tizennyolcnak található a megyeszékhelyen.
Külföldi befektetőt a kistérségben szinte csak Szolnok vonzott. A megyében külföldi tőke részvételével működő 246 vállalkozás közül 105 tevékenykedett a településegyüttesben, amelyek közül 92 a megyeszékhelyen. A megyébe befektetett 85 milliárd forintot meghaladó külföldi tőke negyede a megyeszékhelyen összpontosult.
(Új Néplap)