Egyre több a bérbeadásból származó jövedelem.

Idén január elsejétől életbe lépett az új társasházi törvény, amely foglalkozik a lakások bérlőinek kérdésével is. A szakemberek ugyanis úgy látják, az albérletekkel kapcsolatos ügyek jelenleg igen nehezen áttekinthetők.

Minden hat lakásnál többet magában foglaló társasháznak rendelkeznie kell szervezeti és működési szabályzattal, amely kitérhet a költségviselésre is. Adott esetben tehát arra, hogy például a lakásban élők száma alapján határozzák meg a közüzemi díjakat vagy éppen arra, hogy a bérlőnek kell állnia a terheket - közölte Germann Sándor, a szolnoki Széchenyi István Lakásszövetkezet elnöke. Amennyiben az albérlőnek kell fizetnie a közüzemi számlákat, akkor azt jelenteni kell. Azaz ha a társasház lakói úgy határoznak, lakónyilvántartást kell vezetni. A bérlők regisztrálása talán átláthatóbbá teheti az albérleti piacot, vélik a szakemberek.

Eddig ugyanis szinte lehetetlen volt pontos képet kapni arról, kik adták bérbe ingatlanjaikat. A hatóságok ilyesmiről idáig leginkább csak lakossági bejelentés alapján szerezhettek tudomást. Bevett gyakorlat, hogy ha nincs nyoma annak, ki az adott lakás bérlője, az rendszerint csökkenti a bérleti díjat. Vagyis a bérbe adó és bérbe vevő egyaránt jól jár. A tapasztalatok szerint az alacsony ár igen lényeges a bérlőknek, akik a nagyvárosokban többnyire főiskolai hallgatók vagy éppen kispénzű családok.

Az APEH megyei igazgatóságának adatai szerint egyébként az utóbbi esztendőkben egyre emelkedett az ingatlanokat bérbe adók száma, s ezzel arányosan a megyében mind magasabb volt az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem is.
Új Néplap Online