Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Európai Információs Pont "Nők Magyarországon - nők Európában" címmel kötetlen beszélgetést tartott Szolnokon a Tünde cukrászdában.

A tegnapi volt az utolsó ilyen találkozó a május 1-jei, európai uniós csatlakozásunk előtt, és ebben a formában már nem is folytatódik a sorozat.

Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára a nőknek a hadseregben elfoglalt helyéről beszélt, kiemelve, hogy ott megvalósult az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elve, mivel a fizetések szigorúan beosztáshoz és rendfokozathoz vannak kötve.

Dr. Gurmai Zita szocialista országgyűlési képviselő, európai parlamenti megfigyelő és a Szocialista Internacionálé Nőszervezetének alelnöke azzal kezdte mondandóját, hogy a nők a rendszerváltás legnagyobb vesztesei. Jelentős részük kiszorult a munkaerőpiacról, a munkaképes korúaknak csak mintegy a fele dolgozik közülük. Kevés a nő vezető pozíciókban, kevés a parlamenti képviselők között is. Gyengék a női civil mozgalmak, amelyek változtathatnának ezen. Bár törvénybe van iktatva az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, a nők sok helyen csak a férfiak fizetésének hatvan százalékát kapják ugyanazért a munkáért, különösen a kistelepüléseken, ahol kevés a munkahely.

Botka Lajosné országgyűlési képviselő, a megyeszékhely polgármestere hozzátette, hogy a megyei jogú városok polgármesterei között mindössze két nő van, de általában kevesebb a nő még az elnőiesedett munkahelyeken is. Viszont van olyan általános iskola, ahol csak az igazgató férfi.

Szabó Eszter, a General Electric közép- és kelet-európai kommunikációs és PR-igazgatója arról beszélt, hogy cégénél milyen módszerekkel, programokkal, oktatással, vállalati nőszervezet alakításával segítik a nők esélyegyenlőségének biztosítását.

Benedek Attila egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a nők egyenjogúságának biztosításában a nyugati országokban előbb járnak nálunk, például a nők nagyobb mértékben választhatják meg önmaguk az életformájukat, azzal is, hogy részmunkaidőben dolgozhatnak. Ehhez Gurmai Zita hozzátette, hogy ez részben kényszerűség is, mert nem épült ki a gyermekintézmények olyan hálózata, mint nálunk, és nagy kár lenne, ha ezen a téren visszafejlesztenénk, amit már elértünk.

A kerekasztal-beszélgetés második felében a jelenlévők, túlnyomó többségükben nők, mondták el véleményüket és tapasztalataikat a magyarországi esélyegyenlőségről.

www.ujneplap.hu