Kihívások előtt a Szolnoki Főiskola
A magyar felsőoktatás számára komoly kihívás az európai felsőoktatási térhez történő csatlakozás.
Dr. Törzsök Éva, a Szolnoki Főiskola főigazgatója szerint a magyar felsőoktatás számára komoly kihívás az európai felsőoktatási térhez történő csatlakozás. Ez pedig azt jelenti, hogy a megyeszékhely főiskolájának is időszerű válaszokat kell adnia az új helyzetre.
- Melyek a legfontosabb elemei a magyar felsőoktatást érintő várható
változásoknak?
- A válaszhoz a Bolognai nyilatkozat a vezérfonal, ez azt mondta ki, hogy 2010-ig valamennyi uniós felsőoktatási intézménynek át kell térnie a lineáris képzésre - kezdte a
főigazgató asszony. – Vagyis a hallgatók egy, három év alatt megszerezhető, végzettséget és szakképzettséget nyújtó alapdiplomát kapnak.
Ez a mostani egyetemi oklevélnek megfelelő mesterdiploma megszerzésére jogosít. Végül ezt követheti a doktori cím megszerzése. Kérdés tehát: miként tudnak az egyetemek versenyképes első diplomát adni három év alatt, másfelől a főiskolák hogyan biztosítják a második szint
elvégzését.
Utóbbiak tudományos fokozatú oktatóikra építve maguk indíthatják el a második szintű képzést, esetleg több intézmény közösen akkreditáltathat egyetemi szakot,
csatlakozhatnak hazai egyetemekhez, vagy külföldiekkel alakíthatnak ki együttműködést. De ez csak egyike a várható, földrengésszerű változásoknak.
- Ezek szerint más kihívásokkal is szembesülni kell...
- Természetesen, hiszen a jelenlegi hazai, mintegy 450 féle diplomát várhatóan 60-80-ra szűkítik majd. Aztán az oktatási kormányzat át kívánja alakítani a felsőoktatási intézmények menedzsmentjét, és az intézményfinanszírozási rendszert.
- A Szolnoki Főiskola számára fő kérdés az, milyen szakok maradnak meg?
- Intézményünk talán az egyedüli állami főiskola, amely egy tudományterületen működik. A közgazdaságtudomány üzleti területén találhatjuk meg a helyünket, ahol mintegy öt-hat féle szak indítására lesz lehetőség. Jelenlegi formájában várhatóan egy szakunk sem maradhat meg, vagyis újra kell akkreditáltani a főiskolát. Sikeres működésünkhöz
ezért külső tényezőknek is nagyobb szerep jut. Szolnoknak és a főiskolának együttesen kellene annyira vonzónak lennie, hogy idejöjjenek a hallgatók, ne pedig más városokba.
A kétszintű képzés megvalósítása sem egyszerű. A lehetőségek közé tartozik az is, hogy más alföldi főiskolákkal szövetségre lépve, közösen akkreditáltassuk a második szintű képzést. Érdemes lesz újragondolni egyetemi szövetségi politikánkat, megoldást kínálhat egy angol egyetemmel kialakítandó kapcsolat, de nem mondhatunk le arról sem, hogy önállóan folytassunk egyetemi képzést.
- Milyen lépéseket kell a közeljövőben megtennie az intézménynek, ha meg akar
felelni a változásoknak és az erősödő versenynek?
- Növelnünk kell tudományos fokozattal rendelkező oktatóink számát. Amikor átvettem a főiskola vezetését, négy ilyen kolléga dolgozott itt, ma tizennyolcan vagyunk, s
közel ugyanennyien járnak doktori képzésre. Nagy súlyt helyezünk munkatársaink továbbképzésére. Valamennyi oktatónknak el kell végeznie egy EU-s képzést, a többieknek pedig kommunikációs tréningeket szerveztünk. Az uniós ismeretek átadására létrehoztuk az Európa Tanulmányok Központját. A város és a megye nemzetközi kapcsolatait is kihasználva bővítjük európai kapcsolatainkat. Dolgozunk az ISO 9001-es minőségirányítási rendszer kialakításán, és nagy hangsúlyt helyezünk a kutatómunka erősítésére is.
Örömmel vennénk, ha a város és a régió vezetői, illetve vállalatai kutatási problémákkal keresnének meg bennünket. Működik Felnőttképzési Igazgatóságunk, a szakirányú továbbképzések és OKJ-s tanfolyamok mellett idén először felsőfokú szakképzést is indítottunk, önállóan, illetve együttműködve a térség középiskoláival. Szeretnénk folytatni fővárosi képzésünket, s a tiszaligeti campus építésére beadott pályázatunk
megvalósításáig bérelt épületekkel Szolnokon is növelni a hallgatók és a munkatársak kényelemérzetét.
Gondolkodunk a kollégium bővítésén, és új arculat kialakításán is dolgozunk. Meggyőződésem, hogy a régiónak is jó lenne, ha nemcsak helytállhatnánk az élesedő versenyben, de a Szolnoki Főiskola egyfajta szolgáltatás? És tudáscentrummá válhatna a térségben.
(Új Néplap)
- Melyek a legfontosabb elemei a magyar felsőoktatást érintő várható
változásoknak?
- A válaszhoz a Bolognai nyilatkozat a vezérfonal, ez azt mondta ki, hogy 2010-ig valamennyi uniós felsőoktatási intézménynek át kell térnie a lineáris képzésre - kezdte a
főigazgató asszony. – Vagyis a hallgatók egy, három év alatt megszerezhető, végzettséget és szakképzettséget nyújtó alapdiplomát kapnak.
Ez a mostani egyetemi oklevélnek megfelelő mesterdiploma megszerzésére jogosít. Végül ezt követheti a doktori cím megszerzése. Kérdés tehát: miként tudnak az egyetemek versenyképes első diplomát adni három év alatt, másfelől a főiskolák hogyan biztosítják a második szint
elvégzését.
Utóbbiak tudományos fokozatú oktatóikra építve maguk indíthatják el a második szintű képzést, esetleg több intézmény közösen akkreditáltathat egyetemi szakot,
csatlakozhatnak hazai egyetemekhez, vagy külföldiekkel alakíthatnak ki együttműködést. De ez csak egyike a várható, földrengésszerű változásoknak.
- Ezek szerint más kihívásokkal is szembesülni kell...
- Természetesen, hiszen a jelenlegi hazai, mintegy 450 féle diplomát várhatóan 60-80-ra szűkítik majd. Aztán az oktatási kormányzat át kívánja alakítani a felsőoktatási intézmények menedzsmentjét, és az intézményfinanszírozási rendszert.
- A Szolnoki Főiskola számára fő kérdés az, milyen szakok maradnak meg?
- Intézményünk talán az egyedüli állami főiskola, amely egy tudományterületen működik. A közgazdaságtudomány üzleti területén találhatjuk meg a helyünket, ahol mintegy öt-hat féle szak indítására lesz lehetőség. Jelenlegi formájában várhatóan egy szakunk sem maradhat meg, vagyis újra kell akkreditáltani a főiskolát. Sikeres működésünkhöz
ezért külső tényezőknek is nagyobb szerep jut. Szolnoknak és a főiskolának együttesen kellene annyira vonzónak lennie, hogy idejöjjenek a hallgatók, ne pedig más városokba.
A kétszintű képzés megvalósítása sem egyszerű. A lehetőségek közé tartozik az is, hogy más alföldi főiskolákkal szövetségre lépve, közösen akkreditáltassuk a második szintű képzést. Érdemes lesz újragondolni egyetemi szövetségi politikánkat, megoldást kínálhat egy angol egyetemmel kialakítandó kapcsolat, de nem mondhatunk le arról sem, hogy önállóan folytassunk egyetemi képzést.
- Milyen lépéseket kell a közeljövőben megtennie az intézménynek, ha meg akar
felelni a változásoknak és az erősödő versenynek?
- Növelnünk kell tudományos fokozattal rendelkező oktatóink számát. Amikor átvettem a főiskola vezetését, négy ilyen kolléga dolgozott itt, ma tizennyolcan vagyunk, s
közel ugyanennyien járnak doktori képzésre. Nagy súlyt helyezünk munkatársaink továbbképzésére. Valamennyi oktatónknak el kell végeznie egy EU-s képzést, a többieknek pedig kommunikációs tréningeket szerveztünk. Az uniós ismeretek átadására létrehoztuk az Európa Tanulmányok Központját. A város és a megye nemzetközi kapcsolatait is kihasználva bővítjük európai kapcsolatainkat. Dolgozunk az ISO 9001-es minőségirányítási rendszer kialakításán, és nagy hangsúlyt helyezünk a kutatómunka erősítésére is.
Örömmel vennénk, ha a város és a régió vezetői, illetve vállalatai kutatási problémákkal keresnének meg bennünket. Működik Felnőttképzési Igazgatóságunk, a szakirányú továbbképzések és OKJ-s tanfolyamok mellett idén először felsőfokú szakképzést is indítottunk, önállóan, illetve együttműködve a térség középiskoláival. Szeretnénk folytatni fővárosi képzésünket, s a tiszaligeti campus építésére beadott pályázatunk
megvalósításáig bérelt épületekkel Szolnokon is növelni a hallgatók és a munkatársak kényelemérzetét.
Gondolkodunk a kollégium bővítésén, és új arculat kialakításán is dolgozunk. Meggyőződésem, hogy a régiónak is jó lenne, ha nemcsak helytállhatnánk az élesedő versenyben, de a Szolnoki Főiskola egyfajta szolgáltatás? És tudáscentrummá válhatna a térségben.
(Új Néplap)