Kelendőek a magyar régiségek
A magyar régiségek igen kelendőek Európában.
Az uniós csatlakozást követően valószínűleg sokan szeretnék megvenni, illetve eladni jó pénz reményében a régóta őrzött bútorokat, ékszereket, festményeket.
Hazánk májusi uniós csatlakozása megnyitja hazánk kapuit Európa nyugati irányába. Bizony várják már ezt a dátumot a külföldi műkincskereskedők is, hiszen Magyarország különleges, más népek, kultúrák és stílusok által alakított történelme számtalan egyedi régiséget "teremtett". Az illegális nemzetközi kereskedelem ugrásra kész az európai színvonalú és hatalmas értékű műkincsek kivitelére. Szerencsére országunk jogszabályai még az uniós előírásoknál is szigorúbban szabályozzák a műtárgyak kivitelét.
- Ma már legálisan nem akkora üzlet műtárgyainkat nyugati kereskedőknek eladni - beszélt lapunknak a várható változásokról Rácz Gyula igazságügyi festmény-, régiség- és ékszerszakértő. - Az árak jelentősen közeledtek egymáshoz az elmúlt tíz évben.
A Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szervezete a közelmúltban Budapesten rendezett egy konferenciát, melyen hazánk régiségkereskedői a pontos jogszabályi előírásokról kaphattak tájékoztatást. Megyénket ezen a fórumon és a szervezetben egyaránt Rácz Gyula képviselte.
- Sokan azt gondolják, hogy a nyitott határokon kényelmesen kivihetik értékes, múlt századi festményüket, amit egy németországi kerekedőnek jobb áron tudnak eladni. Azonban az ottani üzletember is csak akkor értékesítheti ezt a műalkotást, ha az rendelkezik Magyarországon kiállított kiviteli engedéllyel. Ellenkező esetben komoly büntetésre számíthat az eladó és a vevő egyaránt. Ráadásul a védett műtárgyakat tilos kivinni az ország területéről. Nagyon szigorúak a hazai jogszabályok ezen a téren. A védett műtárgyakról nyilvántartást vezetnek, ahol a tulajdonos adatait is feltüntetik. Az ilyen festményeket, szobrokat, vagy éppen bútorokat, ékszereket még belföldön is csak úgy lehet értékesíteni, hogy a tulajdonosváltást be kell jelenteni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának. A külföldi eladással pedig nem is érdemes próbálkozni, mert a védettség ezt tiltja.
Aki nem akar komoly bajba keveredni, annak célszerű a tervezett kivitel előtt egy igazságügyi szakértőtől vagy a pesti Nemzeti Galériától, illetve a Szépművészeti Múzeumtól beszerezni a kellő engedélyeket. Azért megijedni nem kell az engedélyezési eljárástól. A szakemberek szerint az értékelésre szánt tárgyak zöme zöld utat fog kapni, csupán a tényleg értékes darabok esnek a kiviteli tilalom hatálya alá.
- Uniós csatlakozásunk egy más szempontból is érinti a műtárgy-kereskedelmet. Ugyanis újabb esélyt kapnak régi családi javaik visszaszerzésére azok, akiktől a második világháború idején mondjuk megváltás címén elvették festményeiket, bútoraikat, ékszereiket. A Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szervezetének az egyik legfőbb célja, hogy az elrabolt műkincseket az államnak visszaszerezze, illetve a jogos magántulajdonosokat utólag kárpótolják.
A régi családi emlékeik után kutatóknak jó esélyt jelent, hogy például a francia múzeumok közel tízezer olyan műtárgyat őriznek, melyek a háborúban ismeretlen körülmények között kerültek nyilvántartásukba. Anglia pedig azt is felülvizsgálja, hogy az úgynevezett kikényszerített, azaz a zsidó családoktól a kimenekítés ellenértékeként elvett kincseket miként lehetne visszajuttatni eredeti tulajdonosukhoz.
- Ez utóbbi esetekben szervezetünk igen komoly segítséget tud nyújtani, s talán nem is olyan késői az az időpont, amikor ezek a hatalmas értékű, csodálatos alkotások viszszajutnak Magyarországra - tette hozzá Rácz Gyula.
Új Néplap
Hazánk májusi uniós csatlakozása megnyitja hazánk kapuit Európa nyugati irányába. Bizony várják már ezt a dátumot a külföldi műkincskereskedők is, hiszen Magyarország különleges, más népek, kultúrák és stílusok által alakított történelme számtalan egyedi régiséget "teremtett". Az illegális nemzetközi kereskedelem ugrásra kész az európai színvonalú és hatalmas értékű műkincsek kivitelére. Szerencsére országunk jogszabályai még az uniós előírásoknál is szigorúbban szabályozzák a műtárgyak kivitelét.
- Ma már legálisan nem akkora üzlet műtárgyainkat nyugati kereskedőknek eladni - beszélt lapunknak a várható változásokról Rácz Gyula igazságügyi festmény-, régiség- és ékszerszakértő. - Az árak jelentősen közeledtek egymáshoz az elmúlt tíz évben.
A Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szervezete a közelmúltban Budapesten rendezett egy konferenciát, melyen hazánk régiségkereskedői a pontos jogszabályi előírásokról kaphattak tájékoztatást. Megyénket ezen a fórumon és a szervezetben egyaránt Rácz Gyula képviselte.
- Sokan azt gondolják, hogy a nyitott határokon kényelmesen kivihetik értékes, múlt századi festményüket, amit egy németországi kerekedőnek jobb áron tudnak eladni. Azonban az ottani üzletember is csak akkor értékesítheti ezt a műalkotást, ha az rendelkezik Magyarországon kiállított kiviteli engedéllyel. Ellenkező esetben komoly büntetésre számíthat az eladó és a vevő egyaránt. Ráadásul a védett műtárgyakat tilos kivinni az ország területéről. Nagyon szigorúak a hazai jogszabályok ezen a téren. A védett műtárgyakról nyilvántartást vezetnek, ahol a tulajdonos adatait is feltüntetik. Az ilyen festményeket, szobrokat, vagy éppen bútorokat, ékszereket még belföldön is csak úgy lehet értékesíteni, hogy a tulajdonosváltást be kell jelenteni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának. A külföldi eladással pedig nem is érdemes próbálkozni, mert a védettség ezt tiltja.
Aki nem akar komoly bajba keveredni, annak célszerű a tervezett kivitel előtt egy igazságügyi szakértőtől vagy a pesti Nemzeti Galériától, illetve a Szépművészeti Múzeumtól beszerezni a kellő engedélyeket. Azért megijedni nem kell az engedélyezési eljárástól. A szakemberek szerint az értékelésre szánt tárgyak zöme zöld utat fog kapni, csupán a tényleg értékes darabok esnek a kiviteli tilalom hatálya alá.
- Uniós csatlakozásunk egy más szempontból is érinti a műtárgy-kereskedelmet. Ugyanis újabb esélyt kapnak régi családi javaik visszaszerzésére azok, akiktől a második világháború idején mondjuk megváltás címén elvették festményeiket, bútoraikat, ékszereiket. A Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szervezetének az egyik legfőbb célja, hogy az elrabolt műkincseket az államnak visszaszerezze, illetve a jogos magántulajdonosokat utólag kárpótolják.
A régi családi emlékeik után kutatóknak jó esélyt jelent, hogy például a francia múzeumok közel tízezer olyan műtárgyat őriznek, melyek a háborúban ismeretlen körülmények között kerültek nyilvántartásukba. Anglia pedig azt is felülvizsgálja, hogy az úgynevezett kikényszerített, azaz a zsidó családoktól a kimenekítés ellenértékeként elvett kincseket miként lehetne visszajuttatni eredeti tulajdonosukhoz.
- Ez utóbbi esetekben szervezetünk igen komoly segítséget tud nyújtani, s talán nem is olyan késői az az időpont, amikor ezek a hatalmas értékű, csodálatos alkotások viszszajutnak Magyarországra - tette hozzá Rácz Gyula.
Új Néplap