Nem elég az, ha csak a magyar gazdától várjuk el, hogy kivédje az aszályt, tudatosítani kell mindenkiben...

...hogy a szárazság okozta problémák az egész társadalomra kihatnak, és kezelését is ilyen szinten kell megoldani - hangzott el szerdán az országos aszálystratégiát megvitató szolnoki tanácskozáson.

Fehér Ferenc, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének főtitkára előadásában hangsúlyozta: az aszály nem csak mezőgazdasági probléma, kihat az egész ország gazdaságára is.

"Arról pedig talán nem is kell beszélni, hogy a kevesebb mezőgazdasági termék jóval drágább, mint a több, így a fogyasztó közvetlenül a pénztárcáján tapasztalja meg a száraz időjárás hatását" - húzta alá.

Emlékeztetett: az aszály csak az idén legalább 100 milliárd forint értékű terméskiesést okozott.

"Ne csak a gazdákon kérjük számon, hogy miért nem öntöznek a drága berendezésekkel és a drága öntözővízzel, hanem azt is nézzük meg, hogy hogyan lehet a társadalmat mozgósítani annak érdekében, hogy megértse a problémát, és segítsen a megoldásában" - fogalmazott az előadó.

Fehér Ferenc hangsúlyozta: az aszálykezelési stratégiát éppen azért dolgozták ki, mert az aszály nem csak több tízezer mezőgazdasági gazdálkodó gondja, hanem az egész országé.

Elmondta: a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége már kidolgozott egy akcióprogram-tervezetet, amiben kifejti, hogy az aszályproblémát mezőgazdasági vízgazdálkodási eszközökkel hogyan lehet orvosolni.

Hozzátette: ennek számos eleme van, így a csapadék helyben tartása, kellő agrotechnika, tározók kialakítása, a vízkészletek jobb kihasználása, az öntözőrendszerek, vízszétosztási technológiák fejlesztése, valamint az állami támogatások kérdése.

"Ma mire a gazda kijuttatja földjére az öntözővizet, az 55-60 forintjába kerül köbméterenként, ebből az állam most elengedte az 1-3 forintot jelentő vízkészlethasználati járulékot, ettől viszont még nem lett sokkal gazdaságosabb az öntözés" - említett egy napi gondot az előadó.

Fehér Ferenc emlékeztetett: tartós vízhiány már a 1990-es években is volt Magyarországon, amit egy belvizes időszak követett, és ekkor mindenki megfeledkezett az aszályról.

A szakember úgy vélte, a probléma megoldásához a jelenleginél lényegesen több állami támogatásra volna szükség, mert a vízkijuttatás költségének négyötöde jelenleg a gazdákra hárul.

"Ennek is következménye, hogy a négymillió hektárnyi mezőgazdasági területből ma mindössze százezer hektárnyit öntöznek" - mondta.
(Forrás : MTI)