"KÓRHÁZ A gyermekeknek sokkal jobb, ha szüleik jelenlétében gyógyulhatnak. Látszik, hogy itt semmire sincs pénz. Még a mosóport is az ápolók hozzák otthonról.

A beteg gyerek látványa mindig szívszorító. Ha mindehhez ráadásul olyan „lepusztult” környezet is társul, mint amilyen jelenleg a mezőtúri kórházat, így a gyerekosztályt is jellemzi, még inkább felkavaró az érzés. A szembeötlő pénztelenség, a régi, elhanyagolt épület, benne az ütött-kopott bútorok, a láb alatt megbillenő ósdi mozaiklapok látványa azonban csalfa képet alkot az emberben. Szűcs László és felesége mezőtúri. A munka miatt kellett elköltözniük a városból. Ám ahogy idejük engedi, hazajönnek és meglátogatják a mamát. Legutóbb azonban a család szeme fénye, az első osztályos Csenge belázasodott. A szülők talán ráéreztek, hogy a mostani talán több egy „szokásos” náthánál, ezért nem halasztották másnapra a dolgot: azon nyomban indultak a kórházba. Tudták, hogy ott mindig találnak gyermekorvost."

(Forrás:www.ujneplap.hu)