Elegendő a hazai búza
Az országban megtermett búza mennyisége is elegendő a hazai szükségletek kielégítésére.
Az országban megtermett búza mennyisége a külföldön értékesített 400 ezer tonna gabona nélkül is elegendő a hazai szükségletek kielégítésére - állapította meg Váradi Csaba, a Jászkun Teszöv titkára, reagálva a Magyar Pékszövetség elnökének lapunkban hétfőn megjelent nyilatkozatára.
A pékszövetség első embere a kenyérár várható változásait taglalva említette meg a hazai búzakészlet szűkösségét. Mint mondta, miután a lehetségesnél nagyobb mennyiséget exportáltunk tavaly, mostanra információi szerint már előrehaladott tárgyalások zajlanak cseh és szlovák kereskedőkkel a búzabehozatalról. A sütőipari szakember úgy vélekedett, hogy az import búzából a hazainál drágább liszt készül, ez pedig maga után vonja a kenyér árnövekedését is.
Váradi Csaba, a termelők megyei érdekvédelmi szervezetének képviseletében kiemelte: ugyan a rendkívüli aszály miatt a korábbiakhoz képest sokkal kevesebb, 2,9 millió tonna búza termett a hazai táblákon, de ez is bőven elegendő a belföldi szükségletek ellátására. A sok éves tapasztalat szerint a kenyérnek való búzából úgy 1,35 millió tonnára van szükség egy év alatt Magyarországon, illetve 800 ezer tonna takarmánybúzát használnak fel az állattenyésztő ágazatokban. Ennek fényében, még úgy is elégnek kell lennie az itthon termett gabonának, ha tudjuk, hogy mindebből az elmúlt évben 400 ezer tonnát értékesítettek határainkon túl. A mezőgazdaság folyamatait ismerő elemző megemlítette, hogy a termelők legnagyobb része tavaly júliusban, illetve augusztusban túladott a búzán. Októberre a készletek jelentős része már a kereskedők és a feldolgozók kezében volt.
Váradi szerint a búza hazai árszintje hasonló az európai átlaghoz, tehát, ha be is kellene hozni gabonát, az érte kifizetett összeg nem volna magasabb a hazai árnál. Mindezeken túl pedig azt is figyelembe kell venni, hogy hazánk számos nemzetközi szerződés alapján - a szabad kereskedelem elvét szem előtt tartva -, hatalmi szóval csak a legritkább esetben szabhat gátat az exportnak. A Jászkun Teszöv adatai alapján a hazai búza jelenlegi mennyisége nem indukálhat árváltozást a kenyér esetében.
Új Néplap
A pékszövetség első embere a kenyérár várható változásait taglalva említette meg a hazai búzakészlet szűkösségét. Mint mondta, miután a lehetségesnél nagyobb mennyiséget exportáltunk tavaly, mostanra információi szerint már előrehaladott tárgyalások zajlanak cseh és szlovák kereskedőkkel a búzabehozatalról. A sütőipari szakember úgy vélekedett, hogy az import búzából a hazainál drágább liszt készül, ez pedig maga után vonja a kenyér árnövekedését is.
Váradi Csaba, a termelők megyei érdekvédelmi szervezetének képviseletében kiemelte: ugyan a rendkívüli aszály miatt a korábbiakhoz képest sokkal kevesebb, 2,9 millió tonna búza termett a hazai táblákon, de ez is bőven elegendő a belföldi szükségletek ellátására. A sok éves tapasztalat szerint a kenyérnek való búzából úgy 1,35 millió tonnára van szükség egy év alatt Magyarországon, illetve 800 ezer tonna takarmánybúzát használnak fel az állattenyésztő ágazatokban. Ennek fényében, még úgy is elégnek kell lennie az itthon termett gabonának, ha tudjuk, hogy mindebből az elmúlt évben 400 ezer tonnát értékesítettek határainkon túl. A mezőgazdaság folyamatait ismerő elemző megemlítette, hogy a termelők legnagyobb része tavaly júliusban, illetve augusztusban túladott a búzán. Októberre a készletek jelentős része már a kereskedők és a feldolgozók kezében volt.
Váradi szerint a búza hazai árszintje hasonló az európai átlaghoz, tehát, ha be is kellene hozni gabonát, az érte kifizetett összeg nem volna magasabb a hazai árnál. Mindezeken túl pedig azt is figyelembe kell venni, hogy hazánk számos nemzetközi szerződés alapján - a szabad kereskedelem elvét szem előtt tartva -, hatalmi szóval csak a legritkább esetben szabhat gátat az exportnak. A Jászkun Teszöv adatai alapján a hazai búza jelenlegi mennyisége nem indukálhat árváltozást a kenyér esetében.
Új Néplap