Együtt a civil szervezetekkel
Napirenden van a város civil stratégiájának kidolgozása.
Ennek előkészületeként a napokban előkészítő megbeszélést tartottak az önkormányzat és a civil szervezetek képviselői. Az alábbi cikk az ott elhangzottakat foglalja össze.
civil stratégia kidolgozásának legfontosabb céljai: a lakosság életminőségének és a város versenyképességének javítása, valamint a civil társadalom fejlesztése a városban. Fontos követelmény, hogy a lakosság ne csak utólag értesüljön a döntésekről, de nagyobb mértékben vehessen részt azok előkészítésében. E téren jelentős eredmény, hogy a közgyűlési bizottságok munkájában részt vesz a civil szervezetek egy-egy képviselője, ahol előterjesztheti az általa képviselt szervezetek javaslatait. A civil szervezetek a lakosságot képviselik, befolyásolják a döntéseket, és hátteret biztosítanak nekik. Ugyanakkor általánosan elfogadott nézet, hogy nem "elvárásokat" kell közölniük az önkormányzattal, hanem célokat egyeztetni, amelyek érdekében akarnak és tudnak dolgozni.
Gondként fölmerült, hogy az az egy ember, aki részt vesz a bizottság munkájában, nem tudja az egész civil szféra véleményét közvetíteni. Ez a gond azonban megoldható, ha a szervezetek egy-egy bizottságba mindig a megtárgyalandó témát jól ismerő szakembert küldenek, akinek elegendő a kérdésben érintett néhány civil szervezet véleményét ismernie. Ha minden kérdés megvitatására ugyanaz az ember jelenik meg, valóban keletkezhetnek szakmai nehézségek. Egyébként nincs is komoly gond a szakértelemmel, ezt bizonyítja többek között, hogy a civil szervezetek javaslatainak mintegy 70 százalékát a bizottságok figyelembe veszik a dokumentumok elkészítésekor.
Fontos megállapítás volt, hogy a stratégia kidolgozásához nélkülözhetetlen a helyzet fölmérése, ami még nem történt meg megnyugtatóan. A városban egy felmérés során 237 civil szervezetet regisztráltak, de a számuk ennél valószínűleg nagyobb.
A civil szervezetek körében gyakran fölmerül, hogy pénzt kellene kérni az önkormányzattól tevékenységük folytatásához. Ez azonban gondokat is fölvet, egyes civil szervezetek ezt maguk jegyezték meg: a munka bürokratizálódásához vezethet. El kell választani, hogy milyen tevékenységet végezzen az önkormányzat és milyet a civil szervezetek köre. A "civilek" munkájának pedig éppen a spontaneitás, az öntevékenység a lényege. Ebből a szempontból különbséget kell tenni a szervezetek között, melyek tekinthetők az önkormányzat "meghosszabbított karjainak", amelyek tevékenységét valóban finanszírozni kell (ilyenek például a kht.-k), és melyeknél kell az öntevékenységnek dominálnia, amelyhez ugyan adhat támogatást az önkormányzat, de nem kell az egész tevékenységet finanszíroznia. Ugyanakkor pénzben is kifejezhető munkával a civil szervezetek is támogatják az önkormányzatot, például nyugdíjasok önkéntesen felügyeletet vállalnak a VMZK kiállításain, de ennek más módjai is vannak.
(Új Néplap)
civil stratégia kidolgozásának legfontosabb céljai: a lakosság életminőségének és a város versenyképességének javítása, valamint a civil társadalom fejlesztése a városban. Fontos követelmény, hogy a lakosság ne csak utólag értesüljön a döntésekről, de nagyobb mértékben vehessen részt azok előkészítésében. E téren jelentős eredmény, hogy a közgyűlési bizottságok munkájában részt vesz a civil szervezetek egy-egy képviselője, ahol előterjesztheti az általa képviselt szervezetek javaslatait. A civil szervezetek a lakosságot képviselik, befolyásolják a döntéseket, és hátteret biztosítanak nekik. Ugyanakkor általánosan elfogadott nézet, hogy nem "elvárásokat" kell közölniük az önkormányzattal, hanem célokat egyeztetni, amelyek érdekében akarnak és tudnak dolgozni.
Gondként fölmerült, hogy az az egy ember, aki részt vesz a bizottság munkájában, nem tudja az egész civil szféra véleményét közvetíteni. Ez a gond azonban megoldható, ha a szervezetek egy-egy bizottságba mindig a megtárgyalandó témát jól ismerő szakembert küldenek, akinek elegendő a kérdésben érintett néhány civil szervezet véleményét ismernie. Ha minden kérdés megvitatására ugyanaz az ember jelenik meg, valóban keletkezhetnek szakmai nehézségek. Egyébként nincs is komoly gond a szakértelemmel, ezt bizonyítja többek között, hogy a civil szervezetek javaslatainak mintegy 70 százalékát a bizottságok figyelembe veszik a dokumentumok elkészítésekor.
Fontos megállapítás volt, hogy a stratégia kidolgozásához nélkülözhetetlen a helyzet fölmérése, ami még nem történt meg megnyugtatóan. A városban egy felmérés során 237 civil szervezetet regisztráltak, de a számuk ennél valószínűleg nagyobb.
A civil szervezetek körében gyakran fölmerül, hogy pénzt kellene kérni az önkormányzattól tevékenységük folytatásához. Ez azonban gondokat is fölvet, egyes civil szervezetek ezt maguk jegyezték meg: a munka bürokratizálódásához vezethet. El kell választani, hogy milyen tevékenységet végezzen az önkormányzat és milyet a civil szervezetek köre. A "civilek" munkájának pedig éppen a spontaneitás, az öntevékenység a lényege. Ebből a szempontból különbséget kell tenni a szervezetek között, melyek tekinthetők az önkormányzat "meghosszabbított karjainak", amelyek tevékenységét valóban finanszírozni kell (ilyenek például a kht.-k), és melyeknél kell az öntevékenységnek dominálnia, amelyhez ugyan adhat támogatást az önkormányzat, de nem kell az egész tevékenységet finanszíroznia. Ugyanakkor pénzben is kifejezhető munkával a civil szervezetek is támogatják az önkormányzatot, például nyugdíjasok önkéntesen felügyeletet vállalnak a VMZK kiállításain, de ennek más módjai is vannak.
(Új Néplap)