Az év vége az önkormányzatoknál is a számvetések ideje.

okár Istvánt, a megyei önkormányzat elnökét arról kérdeztük, milyen évet hagy maga mögött a megye, milyen változások történtek, és mi várható a közeli jövőben.

- Amikor tavaly október 30-án megalakult az új önkormányzat, jelentősen megváltozott a hivatal szervezete.

- Valóban megváltoztattuk a szervezeti és működési szabályzatot és a bizottsági összetételt. A bizottságok számát 7-ről 10-re emeltük. Szétválasztottunk egyes bizottságokat, amelyeknek a munkaterülete túlságosan széles volt. Változott a tisztségviselők száma is. Két függetlenített alelnököt választott a közgyűlés, Elek Sándor és Tokajiné Demecs Katalin, valamint két nem főállásút Lóczi Miklós és Herbály Imre személyében. Elek Sándoré a beruházásoknak, a felújításoknak a felügyelete, Tokajiné asszonyé az oktatás, a közművelődés, a civil kapcsolatok, a közgyűjtemények ügye, az ifjúsági és gyermekkapcsolat, Herbály Imréé az idegenforgalom Lóczi Miklósé pedig az ipari, mezőgazdasági és vízügyi feladatrendszer, és kiemelten a Jászsági Főcsatorna ügye. Az együttműködés jó, minden dolgot megbeszélünk és egyeztetünk.

- Hogyan változott az elmúlt évben a megye helyzete?

- A 2003. év lehetőséget teremtett annak megalapozására, hogy a megye kimozduljon a korábbi a helyzetéből, amit legjobban azzal lehetne jellemezni, hogy 2002 óta a hátrányos helyzetű megyék közé tartozik. Hogy ez mennyire sikerült, azt számadatokkal akkor lehet mérni, ha megjelennek a 2003. évi statisztikai adatok. Hogy hátrányos helyzetű megye lettünk, ezzel tíz olyan forráslehetőséget kaptunk, amelyek a különböző minisztériumoktól a megyei területfejlesztési tanácshoz kerültek, mint pályázati lehetőségek. Ez mintegy 2,4 milliárd forintos többletet jelentett az előző évhez képest. Ezen felül 1,2 milliárd a regionális területfejlesztési tanácshoz került. Végül 4,8 milliárd jön össze, mert 2002-ben a megyei területfejlesztési tanács is rendelkezett mintegy 1,2 milliárd forinttal. A különbség jelentős, és ha megnézzük, hogy ez milyen összegű beruházásokat gerjeszt a megyében, amelyek részben már elkezdődtek, részben pedig ezután kezdődnek, olyan 22-23 milliárd forint jön ki. A beruházásokról szólva azt is meg kell említenem, hogy beszélünk ugyan a foglalkoztatásról és panaszkodunk, de kevésbé nézünk utána, hogy azokon a településeken, ahol jelentősebb számú munkanélküli van, milyen a munkaerő szakmai öszszetétele. Hogy ha mondjuk odatelepülne egy üzem, képesek volnának-e kiállítani a beruházás működtetéséhez szükséges létszámot. A szakképző intézmények vezetőivel, a fenntartó önkormányzatok polgármestereivel megpróbáljuk ennek a struktúráját befolyásolni, hogy a beiskolázások az adott területen meglévő igényt elégítsék ki.

- Megkérhetem, hogy foglalja össze az elmúlt időszak jelentősebb beruházásait?

- Ezek közül kimagaslik a kórházrekonstrukció második ütemének idei befejezése. A kivitelező 18-án jelentette készre a munkát. Megkezdődött a műszaki átadás, amely eltart vagy két hétig. Közel 2,9 milliárdos beruházásról van szó. December 8-án lesz az ünnepélyes átadása. Medgyessy Péter miniszterelnököt kértük föl, hogy avassa föl a létesítményt. Ígéret érkezett Seregély István érsek úrtól, és Bölcskei Gusztáv püspök úrtól, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnökétől, hogy áldásukat adják az intézményre.

- Milyen, mostanában befejeződött vagy folyamatban lévő jelentős beruházásokról érdemes még szót ejteni?

- Folytatódik, és 2005-ben fejeződik be a múzeumi tárgyraktár és a galéria építése. Ez is közel egymilliárdos munka. A beruházás hosszabb ideje tart, pénzügyileg így lehetett ütemezni. Most tavasszal kezdődött a volt járási hivatal épületének felújítása. A várossal együtt elhatároztuk, hogy közös fejlesztésből felújítjuk az épületet, ez 212 millió forintért történik meg. A munka, úgy látszik, áthúzódik 2004 tavaszára, de 2004 elején végleges helyére költözhet az illetékhivatal. A Dózsa György úton felszabaduló épületet valamikor lakásokból alakították ki, most ismét lakásokat alakítunk ki ott, és a kórház rendelkezésére bocsátjuk, hogy a meghirdetett orvosi állásokhoz szolgálati lakást tudjon ajánlani. Vidéken a pusztataskonyi intézet bővítése befejeződött, illetve most volt a hivatalos átadása. Az mintegy hatszáz millió forintba került. Érdemi munka azonban ott 2003-ban már alig volt. A gázfűtést kellett megoldani, ott tudniillik még nincs vezetékes gáz, és ahhoz, hogy az épületet használatba lehessen venni, tartályos gázra volt szükség 2002 végén és 2003 elején. A 2004. évi fűtési idényre azonban ott is lehet majd vezetékes földgázzal fűteni.

- Az egy év munkájának áttekintése után nézzünk egy kicsit a jövőbe! Milyen változások várhatók a következő időszakban?

- A megyét leginkább, legközvetlenebbül érintő két területet említek. A kormány több ütemre bontva elfogadta a Vásárhelyi terv továbbfejlesztését. Az első ütem megvalósulásának határideje 2007. A Vásárhelyi terv lényege az, hogy a gátakat nem lehet az égig emelni, a víztömegnek, amely árvíz esetén lefolyik, megfelelő területet kell biztosítani. Ezért hoszszabb távon 13-15 árapasztó tározó épül a Tisza mentén. Első ütemben a megyét négy tározó érinti. Ezek tervezése 2004-ben kezdődik, 2005-ben elkészül az első tározó, majd 2007-ig mind a négy. Ezek megmaradnak művelhető földterületnek, azzal, hogy kockázati biztosítási alapon az ott földdel rendelkező tulajdonosok kártérítést kapnak. A másik téma a közlekedés. Számunkra fontos kérdés, hogy a megyét Budapestről mennyi idő alatt lehet elérni. Jelenleg ez az idő túlságosan hosszú. Egyes szakaszokon azonban rövidesen befejeződik a négysávosítás a 405-ös csatlakozásáig, és ez folytatódik az abonyi elkerülő szakasszal, amely 2004 őszére elkészül, majd folytatódik keleti irányba, a törökszentmiklósi elkerülő szakasz után Fegyvernekig, illetve onnan Kenderes felé, amíg rá nem csatlakozik a Kenderest és Kisújszállást elkerülő M4-es autópálya-szakaszra, amelynek megkezdését előrehozták 2006-ra. Ehhez jön még a 31-es és a 32-es út elkerülő szakasza, ami az M3-asra történő csatlakozást és Jászberény kikerülését biztosítja.
(Új Néplap)