A kultúra ösztönzi a fejlődést
Szolnokról főleg Budapestre vándorol az értelmiség.
A megyei művelődési, továbbképzési és sport intézet szakmai és információs fórumot rendezett a közművelődésben dolgozó szakemberek, a városi önkormányzatok közművelődési munkatársai és kulturális civil szervezetek vezetői részére.
A fórumon egyéb napirendi pontok mellett előadást tartott Szoboszlai Zsolt szociológus "A közművelődés szerepe az átformálódó kistérségi struktúrában" címmel.
Bár az előadás a címben ígértnél szélesebb körűen foglalkozott a kistérségek helyzetével, feladataival és lehetőségeivel, sőt áttekintette a régió-megye-kistérség-település viszonyrendszert is, többször utalt a kulturális vonatkozásokra.
Hangsúlyozta, hogy a megye nem képes átfogni a területén lévő települések összességét, különösen igaz ez az aprófalvas megyékre. Ezért jöttek létre, és léteztek az 1970-es évek elejéig a járások, amelyek most a változott viszonyok között a kistérségekben születnek újjá. Utalt arra, hogy a tradicionális kistérség földrajzi, történelmi és gazdasági egység, és fontos összetartó ereje a kulturális hagyomány. Megyénkben főleg a Jászság és a Nagykunság őrizte meg erőteljesen ezt a hagyományt.
A kultúra fontos eleme a fejlődésnek, ezt a szétvált társközségek példája bizonyítja. Közülük azok fejlődnek gyorsabban, ahol hagyományosan magasabb szintű a kultúra, ahol már a múltban szélesebb látókörű, kreatívabb parasztpolgári réteg alakult ki, és a történelem viharai közepette is megőrizte és továbbadta hagyományait. Nagykörű példáját említette, mint olyan települését, amely az említett okok miatt kiemelkedett környezetéből.
Előadásában Szoboszlai Zsolt foglalkozott az értelmiség kultúrahordozó szerepével, konkrétan Szolnok és környéke kulturális helyzetével. Szolnokot jellegzetes "ugródeszka-városnak" nevezte. A környezetében élő falusi-kisvárosi értelmiség számára a megyeszékhely sok esetben csak állomás, ahol erőt gyűjt, kapcsolatokat épít, hogy tovább menjen nagyobb városokba, főleg Budapestre, sőt újabban egyre gyakrabban külföldre. Ez nemcsak hátrány, hiszen az elköltöző, magasabban kvalifikált értelmiség helyére friss tudással rendelkező, törekvő emberek jönnek, s ez jótékony hatást is tud gyakorolni a város kulturális életére.
(Új Néplap)
A fórumon egyéb napirendi pontok mellett előadást tartott Szoboszlai Zsolt szociológus "A közművelődés szerepe az átformálódó kistérségi struktúrában" címmel.
Bár az előadás a címben ígértnél szélesebb körűen foglalkozott a kistérségek helyzetével, feladataival és lehetőségeivel, sőt áttekintette a régió-megye-kistérség-település viszonyrendszert is, többször utalt a kulturális vonatkozásokra.
Hangsúlyozta, hogy a megye nem képes átfogni a területén lévő települések összességét, különösen igaz ez az aprófalvas megyékre. Ezért jöttek létre, és léteztek az 1970-es évek elejéig a járások, amelyek most a változott viszonyok között a kistérségekben születnek újjá. Utalt arra, hogy a tradicionális kistérség földrajzi, történelmi és gazdasági egység, és fontos összetartó ereje a kulturális hagyomány. Megyénkben főleg a Jászság és a Nagykunság őrizte meg erőteljesen ezt a hagyományt.
A kultúra fontos eleme a fejlődésnek, ezt a szétvált társközségek példája bizonyítja. Közülük azok fejlődnek gyorsabban, ahol hagyományosan magasabb szintű a kultúra, ahol már a múltban szélesebb látókörű, kreatívabb parasztpolgári réteg alakult ki, és a történelem viharai közepette is megőrizte és továbbadta hagyományait. Nagykörű példáját említette, mint olyan települését, amely az említett okok miatt kiemelkedett környezetéből.
Előadásában Szoboszlai Zsolt foglalkozott az értelmiség kultúrahordozó szerepével, konkrétan Szolnok és környéke kulturális helyzetével. Szolnokot jellegzetes "ugródeszka-városnak" nevezte. A környezetében élő falusi-kisvárosi értelmiség számára a megyeszékhely sok esetben csak állomás, ahol erőt gyűjt, kapcsolatokat épít, hogy tovább menjen nagyobb városokba, főleg Budapestre, sőt újabban egyre gyakrabban külföldre. Ez nemcsak hátrány, hiszen az elköltöző, magasabban kvalifikált értelmiség helyére friss tudással rendelkező, törekvő emberek jönnek, s ez jótékony hatást is tud gyakorolni a város kulturális életére.
(Új Néplap)