Szolnokon tartotta soros közgyűlését a megyei jogú városok közgyűlése. A városháza dísztermében tartott értekezleten Hónig Péter közlekedési és energiaügy miniszter, valamint Katona Tamás, a pénzügyi tárca államtitkára képviselte a kormányt.

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Kósa Lajos, a szövetség elnöke, valamint Szalay Ferenc, a házigazda Szolnok polgármestere elmondták: két kulcsterületen próbáltak a megyei jogú városok bővebb tájékoztatást kapni a kormány képviselőitől.

Közösségi közlekedés:

Kósa Lajos, MJVSZ elnöke:
- Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közösségi közlekedésre jutó állami támogatás 91,4 százalékát Budapest városa kapja. Az erre a célra tervezett 35 milliárd forintból 32 milliárd a fővárosé lenne, a maradék összegen osztozna az összes többi, tömegközlekedést működtető város! Mindezt tennék úgy, hogy a megyei jogú városok összlakossága nagyobb, mint a fővárosé.
A problémát tetézi, hogy csökkenteni akarja a kormány a támogatások összegét. Az évek óta zsugorodó keret azt okozza, hogy a tömegközlekedés egyre drágább lesz, mert növelni kell a jegyárakat a fenntarthatóság érdekében. A drágulás csökkenti az utasok számát, ami további áremeléseket vonz magával. Pedig a cél az lenne, hogy egyre többen használják a tömegközlekedési eszközöket. Négy év alatt a megyei jogú városokban 15-20 százalékkal nőtt a gépjárművek száma, a városok közlekedési helyzete kezelhetetlenné válik rövid időn belül. Vissza kell szoktatnunk az embereket a buszokra, villamosokra, de a drágulás miatt ez szinte lehetetlen feladat.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere:
- A városok számára megoldást jelenthetne a kötöttpályás közlekedés kiépítése, amit az unió is támogat. Jeleztük miniszter úrnak, hogy hatalmas szükség lenne a vidéki tömegközlekedés fejlesztésére is, nem csupán a főváros szorul rá erre.
A Volán-társaságok privatizációját is kérdeztük, Hónig Péter cáfolta, mint ahogyan azt sem támogatja, hogy a települések megkaphassák a társaságokat. Ezt nagy hibának tartom, hiszen így sokkal lenne működtethető a rendszer, mint a jelenlegi formájában.

 

Adórendszer átalakítása

Kósa Lajos:
Érdemben az összesített adóteher nem fog változni. Lesznek területek, ahol csökkenés, míg másutt növekedés, avagy új adónem bevezetése várható. Hol van akkor a megígért adócsökkentés?
A személyi jövedelemadó bizonyos sávokban valóban csökken, ám ezt visszaszedik az ingatlanadóból és az áfa növekedéséből. Egyelőre egy dolog tűnik biztosnak Katona Tamás államtitkár úr tájékoztatása alapján: mindenképpen akar ingatlanadót a kormány. Igazságtalan ez utóbbi adónem, hiszen aki 29 milliós házzal rendelkezik, az egy fillért sem fizet, míg akinek 32 millióra értékelik a házát, a teljes összeg után adózik, nem csupán a 30 millió forintos tervezett értékhatár fölötti részért.
Komoly gondjai lehetnek a településeknek az iparűzési adóval kapcsolatos, tervezett változásokkal. A legfontosabb, hogy a kormány elképzelései szerint az APEH szedi be ezt az adóbevételt. Amennyiben ezt meglépik, akkor az önkormányzatiság fölszámolása felé teszünk egy nagy lépést. A bajt csak tetézi, hogy ezzel több ezer munkahelyet szüntetnének meg országszerte, hiszen a hivatalok adóosztályaira nem lesz már szükség. Praktikus oka ennek nincs, ha takarékoskodni akarnak, akkor azt más úton, például az irreálisan magas kormányzati kommunikáció lefaragásával is megtehetnék.
Különös, hogy a minisztérium modellszámítása ebben a kérdésben egyáltalán nem egyezik a gazdaságkutatók számításaival. A tárca szerint átlagosan évi egyhavi bérrel több marad majd az embereknél. Ez lehetne akár igaz is, csakhogy a fizetések úgynevezett szuperbruttósításával jelentősen növekszik az adóalapként figyelembe vett jövedelmünk! Márpedig a személyi jövedelemadót az után számolják majd ki! Ez pedig jelentősen, mondhatni teljes egészében árnyalja a minisztérium által rajzolt képet.

 

Forrás: szolnok.hu